Beszélgetés egy történelem- és némettanárral, Schloss Traunsee, 2023. június 26-án
Ön szerint a tanároknak mekkora szabadságuk van azzal kapcsolatban, hogy mit kell tanítaniuk?
- Van egy tananyag, egy tanterv, amit meg kell tanítani és ezen belül nagy szabadságom van abban, hogy mire összpontosítok. Az, hogy mire fektetek nagyobb hangsúlyt és mire kevesebbet, az az én döntésem.
Eldöntheti, hogy melyik könyvből tanít?
- Elméletileg igen, gyakorlatilag ez az iskolában igazából nem kivitelezhető, mert ugyanazt kell tanítanunk. A némettanárok esetében biztosan előfordul, hogy ugyanabból a könyvből tanítanak.
Van állami kiadó és más cégek?
- Vannak különböző cégek, nem csak egy állami kiadó. Az iskolánk által használt könyvek a minisztériumtól származnak, és jól illeszkednek. Tartalmilag is illeszkedik.
Van információja arról, hogy a történelemkönyvekben vagy a tananyagban a politika miatt megváltoztattak-e egyes témákat? Vagy egyes témák jobban vagy kevésbé hangsúlyosak a politika miatt? (Akár a német irodalomban mint tantárgyban is…).
- Nem. A történelem arról szól, hogy egy téma minden oldalát bemutassuk. Nem szabad csak egy véleményt elmondani, hanem minden nézetet, ami létezik. Nem arról van szó, hogy mindegyiket meg kell tanulni, mert ez így van. Amikor például az osztrák pártokról tanítasz, nem mondhatod azt, hogy az egyik párt nagyszerű, a többi meg rossz. A pozitívumokat és a negatívumokat is be kell mutatnod. Minden oldalt meg kell vizsgálni. A tanárok maguk választhatják meg a hangsúlyokat, így nem fordulhat elő, hogy valamit a politika miatt emelnek ki. A hangsúly a tanáron múlik. Ez teljesen hasonló a német nyelvben is.
Az egész országban léteznek úgynevezett Vario-órák, mint nálunk?
- Ez az iskolánk különleges jellemzője. Azt hiszem, csak három vagy négy olyan iskola van az országban, ahol még működik ez a Vario-rendszer. Nincs az egész országban ilyen.
Mi a célja az ilyen típusú óráknak?
- A Vario célja egyrészt az, hogy a diákok az általuk választott kurzusokon javíthassák gyengeségeiket. Másrészt pedig az, hogy egyszerűen kiválaszthassák azokat a kurzusokat, amelyek különösen érdeklik őket. Ott mindig olyan témakörrel foglalkoznak, amire az órákon nincs hely. Lehet mélyebben elmélyülni benne.
Hogyan oszlik meg a tananyag? Csak azt mondják meg, hogy mit kell tanítani egy év alatt, vagy azt is egy éven belül?
- Csak egy évre van felosztva.
Milyen előnyei vannak a dupla tanítási óráknak? (Magyarországon még mindig a szokásos 45 perc áll rendelkezésre.) Hogyan lehet jól kihasználni, hogyan lehet beosztani?
- Az előnye egyértelműen az, hogy nem kell rövid idő után megszakítani a leckét, majd a következő alkalommal újra kezdeni. Egy nagy területet vagy egy egész tantárgyat elég jól el lehet magyarázni 80 perc alatt. Tantárgyanként és tanáronként változik, hogy hogyan osztják be ezt a 80 percet.
Vannak hátrányai is a hosszabb óráknak?
- Hátránya, hogy a tanulóknak hosszabb ideig kell figyelniük. Érezhető a különbség 43 perc és 86 perc között. Hosszabb ideig kell koncentrálni. A dupla órában tartok egy 5 perces rövid szünetet is, ahol felállhatnak egy kicsit. Ez egy megoldás lehetne.
Van valami, amivel az osztrák tanári közösség elégedetlen?
- Nem hiszem, hogy ezt ilyen általánosságban ki lehet mondani. Persze, sokan elégedetlenek a klasszikus dolgokkal – például a fizetéssel. De ugyanez a helyzet más munkaterületeken is. Nehéz arra válaszolni, hogy az osztrák tanári közösség mivel elégedetlen általában.
Voltak már tüntetések?
- Én magam még nem tüntettem, de az elmúlt évtizedekben biztosan előfordultak tüntetések.
Van szakszervezetük a tanároknak?
- Igen. Minden iskolában van tanári szakszervezet. Ha valami probléma van, azt mindig jelzi a felsőbb illetékesnek. Mivel például a klímaváltozás miatt is a diákok mennek az utcára tüntetni, elképzelhető, hogy az iskolarendszer esetében is így lenne. De ez csak találgatás, nem tudok pontosan válaszolni.
Mi a véleménye az osztrák oktatáspolitikának a lexikális tudás és a kompetenciák fejlesztése közötti egyensúlyról?
- A cél szerintem az, hogy a kompetenciák nagyon nagy szerepet játsszanak az új tantervben. Kell lennie egy alapnak és aztán a kompetenciák a döntőek.
Lehet-e mindkettőt egymás mellett tanítani?
- Igen. Tanárról tanárra változik, hogy hogyan. Egyes tanárok a kompetenciák oldalán állnak, mások nem annyira. A fiatalabbak már az egyetemi tanulmányaik során megkapják, hogy a kompetenciákra kell figyelniük az órákon. Hogy ez valóban így történik-e, az egy másik kérdés. Nyolc éve már a központi érettségi vizsga is a kompetenciákról szól. Ebben már nem annyira lexikálisak a kérdések.
Vannak olyan előírt kompetenciák is, amelyekkel a tanulóknak rendelkezniük kell? Vagy minden, ami látható (az osztályban való vitatkozás, egymás segítése, egymásra figyelés) egyszerűen az emberek felfogásából fakad?
- Igen. A tantervben le van írva, hogy milyen kompetenciákat kell átadni. Az egyes tantárgyakhoz előírt kompetenciák eltérőek. A német nyelv esetében az egyik kompetencia az, hogy a tanulóknak képesnek kell lenniük önállóan dolgozni különböző típusú szövegekkel. Nem számít, hogy ez egy összefoglaló, egy érvelés, egy esszé vagy bármi más.
Úgy látom, hogy itt több idő jut másra is, mint kizárólag a tananyagra.
- Először is, a tantervünkben szerepel, hogy szükséges megvitatni különböző dolgokat. Ha a diákoknak kérdése van, fontosnak tartjuk, hogy válaszoljunk rá, akár van értelme, akár nincs. De egy tanár nem változtathatja meg a tantervet.
Mondhatjuk-e, hogy Ausztria – akárcsak Németország – mára már elhagyta az úgynevezett „poroszos” iskolamodellt?
- Remélem, hogy még mindig van hierarchikus rendszer a tanárok és a diákok között, ebből a szempontból még mindig nem egyenlőek. Egyébként teljesen igaz, hogy a mai iskolamodell már nem a korábbi. Változik persze.
Mikor reformálták meg az osztrák oktatási rendszert?
- Ez határozottan nem egy nagy reform volt, hanem sok kis lépés már régóta. A változások és kiegészítések szorosan kapcsolódnak a digitalizációhoz is.
Lehet-e Ausztria híd Európa két széle között az oktatás területén?
- Én azt mondanám, hogy igen.
Hogyan tudná leírni, mi az általános oktatás célja? Mire készít fel az érettségiig tartó időszakban?
- Hogy elsajátíts bizonyos kompetenciákat, amelyeket aztán mindig tudsz és kell is alkalmaznod az életed további részében.
Az előírt tananyag közvetlenül az érettségi vizsgára készít fel?
- Igen, így kell lennie. Teljesen ugyanaz, amit tanítani kell, és amit tesztelnek később. Például német nyelvből vannak ezek a megadott szövegtípusok, és ezekre a szövegtípusokra készülnek fel a felső tagozatosok órán.
Mennyire tudja a tananyag és az érettségi vizsga felkészíteni a diákokat az egyetemekre és azok felvételi vizsgáira?
- Elvileg fel tudja, ez kell, hogy legyen a cél.
Milyennek kell lennie egy érettségizőnek az iskola végén?
- Erre nehéz válaszolni. Kell? Kelleni? Nem hiszem, hogy ez így adott. Mondhatnánk, hogy addigra sajátítson el bizonyos kompetenciákat minden tantárgyból.
Ön szerint milyen szerepet játszik az iskola az osztrák társadalomban?
- Nagyon fontos, nagy szerepet. Egyrészt az oktatás… Iskola nélkül mi mást csinálnának a gyerekek?
Hogyan működik a tanárképzés? Hány évig kell tanulni ahhoz, hogy valaki tanár lehessen?
- Most az új rendelkezések alapján először alapdiplomát kell szerezni, ami hat félévet jelent. Aztán még két év, azaz négy félév a mesterképzéshez.
Már az egyetemi képzés során is kell szakmai gyakorlatot végezniük? Tehát már a tanulmányaik alatt is tanítanak?
- Igen, pontosan. Már a tanulmányok alatt is az iskolában vagyunk. Erre nincsenek külön gimnáziumok. Van egy olyan képzés, amit tanárként elvégezhetsz, és ezzel együtt vehetsz fel diákokat, és kísérheted őket az órákon. Ehhez nem kell külön iskola, de kell egy külön tanárképzés.
Hogyan szólítja meg a kormány a fiatalokat, hogy tanárok legyenek? Hogyan teszi vonzóbbá ezt a munkát?
- Ha őszinte véleményt kell mondanom, nem csinálnak semmit. Nincs vonzalom. Nem motiválod az akkori diákokat és hallgatókat, hogy tanárok legyenek, az én szemszögemből nézve. A fizetés amúgy is, a képzés túl hosszú, azt a kicsit mégiscsak lehetne csökkenteni. Osztályfőnökként nem kapsz fizetésemelést. Általában plusz órákat kell tanítani, de azokat nem fizetik. Az én szemszögemből ez nem túl motiváló.
Mit jelent (társadalmilag) tanárnak lenni Ausztriában?
- Ausztriában a társadalomban a tanárnak rossz a helyzete. Nem különösebben magas, függetlenül attól, hogy a általános iskolában vagy a gimnáziumban tanít. Nem sok különbség van.
Miért van ez így?
- Az ilyen dolgok miatt az emberek azt hiszik, hogy reggel 8-tól 12 óráig dolgozunk, aztán a nyári szünet, az összes ünnep miatt van szabadidőnk. Azt mondhatom, hogy ez nem helyes. Rengeteg korrekció van, és így tovább. Osztályfőnökként még több van, például több adminisztráció. Ezeket a feladatokat már nem fizetik az új szolgálati törvény szerint. Ez a fiatal tanárok esetében azt jelenti, hogy 5-6 éve kezdtek el tanítani.
A szülők tisztelettudóan viselkednek a tanárokkal szemben?
- Igen, ezt már kijelenthetem. A szülői értekezleteken mindig – vagy többnyire, mert mindig vannak kivételek – jó a kommunikáció. Legtöbbször együttműködésről van szó. Nálam ez így van, de másoknál nem tudom megmondani.
Mikor beszélhetnek a szülők a tanárokkal?
- Minden tanárral hetente egyszer konzultációs órát tartunk. Ezen kívül, ha egy anyuka azt mondja, hogy nem tud eljönni a fogadóórára, akkor keresünk egy másik időpontot.
Gyakran jönnek be az iskolába?
- Számomra igen. E-mailben vagy telefonon is. Gyakran jönnek iskolai problémákkal, pl. jegyekkel, hogy mit lehet változtatni, hogy jobb legyen.
Azt látom, hogy sokan megaláztatás nélkül ismétlik meg a tanévet, a tanárok és a diákok nem utálják egymást… És ez nem érzelmekből történik, hanem teljesen racionálisan. (Személyes megjegyzés: Ausztriában többször láttam a tanévismétlést, mint a magyarországi iskoláimban).
- Jól haladnak, bár egy évet meg kell ismételniük. Ez nem a legrosszabb dolog, ami létezik. Típusfüggő, hogy érzelmileg mennyire tudják kezelni. A tanévismétlés szigorúan szabályozott, és az enyémben is ugyanolyan gyakran volt, mint most. Ez nem újdonság. A tanár részéről biztos nincs gyűlölet vagy ilyesmi, teljesen racionális.
Ha probléma van a tanuló viselkedésével… Ki beszél róla? A tanárok, a szülők és a tanuló, vagy az igazgató egyedül dönthet?
- Először a tanárok beszélnek a diákkal, és ha ez nem működik, akkor a szülőkkel. Legrosszabb esetben az igazgatóval is. Ha döntést kell hozni, akkor kötelező közösen meghozni, de gyakorlatilag az igazgató dönt.
Ez az iskola befogadó, elfogadó iskola. Nem csak osztrákok vesznek részt az osztályokban. Fel kell hívni a figyelmet? A tanároknak vagy a diákoknak? Felkészítik erre a tanárokat, plusz a diákokat? Ez valahogy más, mint a többi iskolában, ahol a környezet egy kicsit homogénebb?
- Igen, biztosan szükség van érzékenyítésre. Az egyetemi évek során tanítják, hogyan kell ezt kezelni, pl. a külföldiek integrálását. De ez nem csak erre az iskolára jellemző, hanem általában Ausztriára.
Egy ilyen sajátos helyzetben, hogy két ország között háború van, és mindkét országból vannak gyerekek, külön figyelmet fordítanak rájuk, vagy ez az életkortól és a csoporttól vagy a tanártól függ?
- Ez mindentől függ, nehéz erre válaszolni.
Ha csak egy dolgot mondhatna, ami tanárként elégedettséggel töltene el, mi lenne az?
- Dass ich selbst einteilen kann, was ich mache. Ich kann immer selber entscheiden, was ich in der Stunde mache, zum Beispiel ein Video anschauen oder ein Buch lesen. Für mich sind freie Hände die wichtigsten.
És mivel nem elégedett?
- Az osztálylétszámokkal. Nálatok nem, mert a te osztályodban 18 tanuló van, de jövőre 29 fős osztályom is lesz. A ti évfolyamtársaitok is egy 20 feletti osztály. Nekem 13 fős osztályom van. Persze könnyebb egy kisebb osztállyal. Ausztriában nincs felvételi vizsga a gimnáziumba, így aki akar, jöhet. Akinek van bizonyítványa, azt már felveszik az osztályba.
Leave a Reply