48 országból értem el embereket, akiket az országuk állami középiskolai rendszerének működéséről kérdeztem. A válaszokat számszerűsítve diagramokban jelenítettem meg. A kutatás részletekre tagolva olvasható, ezek közül az első ezen a linken érhető el:
Nagyjából az 1500-as években az európai országok elkezdték meghódítani a világ különböző területeit. A gyarmatosító országok eltérő mértékű hatást gyakorolhattak a gyarmataikra: hol jobban, hol kevésbé volt érezhető az európai országok befolyása. Hiába igyekeztek véget vetni a gyarmati rendszernek a második világháború után, legtöbbször úgy tűnik, ez ma sem lezárt ügy. Az egykor kolonizált országok lakosait ért kulturális, politikai és főként gazdasági benyomások a mai napig megfigyelhetők. Ez a gyerekek taníttatásával, az iskolák működésével sincs másképp. Összefüggésekre világít rá az alábbi diagram azzal kapcsolatban, hogy a tanárok dönthetnek-e a forrásról, amiből tanítanak?
* A Szovjetunió nem gyarmattartó hatalom volt (ezért is állt érdekében támogatni a gyarmatok függetlenedését), ám ideológiai és gazdasági modelljét a bolygó sok különböző pontjába sikerült eljuttatnia. A Szovjetunióban megszülető kommunista rendszer szerint működött a kutatásban szereplő Románia, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna, Bulgária, Grúzia, Csehország és ma is így működik Kína, Kuba és Vietnám.
A kommunista rendszer szerint működő országok 62%-ában meghatározzák, hogy miből taníthatnak.
Az olyan országoknak, akik függetlenek, tehát nem gyarmatok voltak, 72%-a szabadon dönthet arról, hogy miből tanít. Ilyen ország Ausztria, Franciaország, Anglia, Hollandia, Szerbia, Japán, Irán, Kazahsztán, Egyesült Államok, Finnország, Olaszország, Németország és Svájc.
A tankönyvhasználatot a gyarmati helyzettel való összefüggések nélkül ábrázoló diagram ezen a link érhető el: https://www.tothannabodza.com/tananyag/
Leave a Reply